Számos hiányosságot tárt fel az állami vagyongazdálkodás területén az Állami Számvevőszék ellenőrzése. Az ÁSZ a 2011-es évet vizsgálta. A számvevők elsősorban a vagyonelemek felhasználására, illetve hasznosítására irányuló stratégiák hiányára hívták fel a figyelmet. A jelentés ismételten rámutat, hogy az állami vagyon-nyilvántartási adatok nem megbízhatóak, és nem teljes körűek. Az ellenőrzés a problémák megoldására irányuló lépéseket is értékelte.

2011-ben, az ellenőrzött évben az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás megoszlott a nemzeti fejlesztési miniszter és a vidékfejlesztési miniszter között, a jogok gyakorlása pedig három szervezet - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) - útján történt. Az ellenőrzés értékelte a vagyonkezelési szabályzatokat, a különböző kontrolling, nyilvántartási és elszámolási rendszereket, illetve arra irányult, hogy a hasznosítás során érvényesültek-e a jogszabályi előírások.

Hiányoztak a stratégiai koncepciók és éves terv sem készült

A kormányzati stratégiai koncepció 2011-ben is hiányzó eleme volt az állami vagyongazdálkodásnak - hívja fel a figyelmet az ÁSZ jelentése. Emellett a Nemzeti Vagyongazdálkodási Irányelvek és az Éves Nemzeti Vagyongazdálkodási Program sem készültek el. A Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek hasznosítására nem volt jóváhagyott középtávú stratégia, illetve azzal kapcsolatban éves terv sem készült. Ezen túl az állami vagyonról készítendő kormány beszámolók tartalmi és eljárási szabályait a jogszabályok nem határozták meg teljes körűen.

Az MNV Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemeinek NFA részére történő átadás-átvételi folyamata három körre tagolódott, és - többek között az ingatlankör időközbeni megváltozása miatt - jelentősen elhúzódott. „Az MNV 2008-2010 között a Földalappal kapcsolatban alkalmazott főkönyvi-analitikai nyilvántartásának dokumentációs hiányosságai a Földalapba tartozó vagyon átadás-átvételének megalapozását nem biztosították' - áll a jelentésben. A vagyon átadásával felszínre kerültek a földalap nyilvántartásának korábbi - addig csak az MNV szervezetén belül jelentkező - problémái.

Történtek lépések a problémák megoldására, ám továbbra is vannak feladatok

Az állami vagyon tulajdonosi joggyakorlásának évek óta fennálló problémája, hogy a vagyon-nyilvántartási adatok nem megbízhatóak és nem teljes körűek. Az állami vagyonnal kapcsolatos szabályozás nem ad egyértelmű iránymutatást az állami vagyon teljes és egységes nyilvántartására - szögezi le az Állami Számvevőszék jelentése.

2011-ben az MNV az állami tulajdonú társaságok gazdálkodásának szorosabb nyomon követésére részletesebb követelményeket, elvárásokat fogalmazott meg. A vagyongazdálkodással szemben támasztott követelmények és célok teljesítésének mérésére, értékelésére alkalmas szempontokat azonban teljes körűen még nem alakították ki. Megújították ugyanakkor a kontrolling rendszert, hogy az részletesebb és pontosabb információkat szolgáltathasson. Felmérték a társasági portfóliót annak érdekében, hogy lehetőség szerint csökkentsék azokkal a kisebbségi részesedésekkel, amelyek gazdaságilag nem számottevőek.

A gazdaságosabb hasznosítás érdekében az MNV felmérte a központi költségvetési szervek használatában álló ingatlanok körét, valamint az azokra vonatkozó hasznosítási/bérleti szerződéseket. Az ingatlangazdálkodás racionalizálása és költségtakarékosabbá tétele érdekében az MNV 2011-ben felszólító leveleket küldött ki a központi költségvetési szervek részére, hogy vizsgálják felül a magas bérleti díjon bérelt, illetve alacsony bérleti díj mellett hasznosított ingatlanok szerződéseit. Az ÁSZ ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a MNV a díjak felülvizsgálata után nem teljes körűen intézkedett a díjak beszedése érdekében.

Az NFA-nak tulajdonosi joggyakorlóként 2011. volt az első teljes éve. Feladatainak egy részét eljárásrendek nélkül végezte, a vagyon-nyilvántartási rendszer működtetésének szabályait csak részben alakította ki. A földterületek haszonbérbe adásának részletes pályázati, bírálati és szerződéskötési szabályai 2011. december közepén léptek hatályba. A belső kontrollrendszer még nem teljes körű. A számviteli bizonylatok átadásának elhúzódása miatt a 2010-es gazdasági évet érintő bevételeket az NFA nem minden esetben számlázta ki.

Az MFB szintén első teljes évét zárta tulajdonosi joggyakorlóként. Kialakította a feladat ellátásához igazodó szervezeti egységeit, azok működési szabályozását, valamint kiépítette a kontrolling rendszert. Kidolgozta a társaságok vagyonkezelésére vonatkozó 2011-2015. évi középtávú stratégiát és az arra épülő részstratégiákat. Az MNV ellenőrzési szervezeteinek 2010. évi integrációja a párhuzamos ellenőrzéseket megszüntette, ugyanakkor a tevékenységek teljes körű és átlátható szabályozása csak részben valósult meg. Az ellenőrzési témák kiválasztásában a vagyongazdálkodással összefüggő átfogó, stratégiai megfontolások nem voltak azonosíthatóak - mutat rá az ÁSZ jelentése.

Számos javaslatot tett az ÁSZ

A jelentés megállapításai alapján az Állami Számvevőszék javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy intézkedjen az állami vagyonnal való gazdálkodás stratégiai és éves kereteit meghatározó dokumentumok kidolgozásáról, valamint a kormány beszámoló tartalmi elemeinek részletes meghatározásáról. A vidékfejlesztési miniszternek az ÁSZ javasolta, hogy kezdeményezze a Földalapba tartozó vagyont hasznosítók adatszolgáltatási kötelezettségeinek jogszabályi előírását, annak érdekében, hogy a tényleges vagyoni helyzetről az információk rendelkezésre álljanak.

Az elkészített jelentés elérhető az ÁSZ Hírportálján.