Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. Mindkét jogosultsági feltételnek együttesen kell teljesülnie.

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj típusai:

öregségi teljes nyugdíj,
öregségi résznyugdíj,
nők kedvezményes nyugdíja (a jogosultság szabályait külön tájékoztató tartalmazza).

Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél - nők és férfiak számára - egységesen a 62. betöltött életév.

2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.

Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:

aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban

sem Magyarországon,
sem - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében - EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
sem - a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) - a szerződő államban
nem állhat.

[A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően - a törvény erejénél fogva - automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.]

Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíjának összege?

Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

Mit jelent az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?

Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását (rögzítését) az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, legalább 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkező személy kérheti, aki a korhatár betöltésekor nem kívánja igénybe venni az ellátást, mert még tovább dolgozik.

Az ún. rögzített nyugdíj megállapítását legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni - ha az érintett ekkor még nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel, akkor annak megszerzését követő naptól - az általános igényérvényesítési szabályok szerint.

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának nem feltétele a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett, ha számára kedvezőbb, választhatja a rögzített nyugdíj - időközi esedékes emeléssel/emelésekkel növelt - összegének folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

Hol lehet az öregségi nyugdíjigényt előterjeszteni?

Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál személyesen vagy postai úton nyújtható be a nyugdíj megállapítása iránti kérelem - ideértve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása iránti kérelmet is - az ONYF. 3515-272/B jelű nyomtatványon, vagy a K02 számú űrlapon. (A részletes szabályokat lásd a „nyugellátási igény érvényesítéséről' szóló Tájékoztatóban.)

A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

Milyen okmányokat kell csatolni a kérelem benyújtásakor?

A nyugdíjigény benyújtásakor mellékelni kell a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idők igazolására alkalmas okiratokat (pl. munkakönyv, ipari tanuló munkakönyv vagy szakmunkás bizonyítvány, katonakönyv, nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányok esetén egyetemi, főiskolai leckekönyv, munkaviszony igazolás stb.).

OrientPress Hírügynökség