Bakos Gyulát első fokon öt és fél év börtönbüntetéssel sújtották, amiért 2009-ben kedvezőbb vámeljárást ígért egy pécsi vállalatnak, ha ott a barátja által képviselt céget bízzák meg őrző-védő feladatokkal.

A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa megalapozottnak találta az ügyben korábban eljáró Baranya Megyei Bíróság döntését, és Bakos Gyulát vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel, hatáskörtúllépéssel elkövetett vesztegetés, valamint hivatali visszaélés miatt marasztalta el. A cselekményben felbujtóként közreműködő és a határozathirdetésről távol maradó barátját, Balogh Zoltánt öt év börtönbüntetésre ítélte.

A Vám- és Pénzügyőrség 2009-ben utólagos vámellenőrzést rendelt el a 2007 májusa és 2009 szeptembere közötti időszakra a finn érdekeltségű, elektrotechnikai termékeket gyártó Elcoteq Magyarország Kft.-nél. A vizsgálat során kiderült: a cég helytelen vámtarifaszámon jegyezte egyik alkatrészét, ennek következményeként a vámtartozása elérte az 1 milliárd 60 millió forintot.

A pénzügyőrparancsnok az Elcoteqkel kapcsolatos vizsgálatról, annak eredményéről, valamint a tartozás csökkentésének lehetőségéről beszélt egy vagyonvédelmi cég vezető munkatársaként dolgozó barátjának, Balogh Zoltánnak. Balogh rávette Bakos Gyulát, szervezzen neki találkozót a finn cég vezetőjével, hogy az általa képviselt társaság piacot szerezhessen, és érzékeltesse vele: a vámeljárást jelentősen befolyásolja üzleti megállapodásuk sikere. Bakos Gyula személyes találkozót szervezett az Elcoteq amerikai állampolgárságú vezetőjével, tájékoztatta a vizsgálat eredményéről, és megjegyezte, hogy a milliárdos vámtartozás 52 millió forint plusz áfára is csökkenthető, cserébe barátját ajánlotta a vezető figyelmébe, kérve, hogy fogadja őt.

Az Elcoteq ügyvezetője találkozott a pénzügyőrparancsnok barátjával, aki felajánlotta az őrző-védő szolgálat ellátását, de azt a választ kapta, hogy e munkát egy pályázaton nyertes társaság végzi. A férfi ekkor felvetette a nyertes cég átvilágításának lehetőségét, és azt, hogy a feltárt hiányosságokra hivatkozva az Elcoteq megválhatna attól, és az ő cége léphetne a helyébe. A vesztegetés ügyében az Elcoteq ügyvezetőjének feljelentésére nyomozás indult. Az érintettek megbeszéléseit és telefonbeszélgetéseit lehallgatták, a bíróság a vádlottakat ezen bűnügyi információk és tanúvallomások alapján ítélte el.

Amikor az eset kiderült és az ügyben nyomozás indult, Bakos Gyulát felfüggesztette beosztásából a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka. A testülettől Bakos idén januárban távozott.

A bíróság Bakos Gyula terhére rótta azt is, hogy korábban információkat adott barátjának a pénzügyőrség autóinak keréktárcsa-beszerzéseivel kapcsolatban, így a férfi egy másik érdekeltsége révén kedvezőbb árajánlatot tudott adni. Bakos Gyula az eljárás során tagadta, hogy az Elcoteq esetében jogtalan előnyhöz akarta juttatni barátját. Azt mondta, azért szervezett találkozót a cégvezetővel, mert erkölcsi kötelességének érezte, hogy megoldást keressen a régió meghatározó foglalkoztatójának gondjára, amelynek gazdálkodását – szerinte – megingatta volna egy ekkora összegű vámtartozás. Üzleti ajánlatról pedig nem beszélt, szavait félreértették, vagy rosszul fordították. A volt parancsnok a második vádpontban elismerte bűnösségét, de hangsúlyozta: jóhiszeműen járt el, arra törekedett, hogy a keréktárcsák beszerzése minél kevesebbe kerüljön a Vám- és Pénzügyőrségnek.

Bakos Gyula korábban rendőrként dolgozó, kényszervallatás és súlyos testi sértés miatt elítélt barátja tagadta bűnösségét, egyben cáfolta, hogy arra kérte volna a pénzügyőrparancsnokot, a vámeljárással összefüggésben szerezzen előnyt számára az Elcoteqnél. Elismerte: piacszerzést várt az Elcoteq vezetőjével való találkozástól, és ezt az ott működő biztonsági szolgálat hiányosságainak felfedésével kívánta elérni.

Az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában hangsúlyozta: Bakos Gyulának vezető köztisztviselőként pártatlan magatartást kellett volna tanúsítania, a tudomására jutott szolgálati titkokat pedig kötelező lett volna megőriznie. Oltai Judit bíró rámutatott, hogy az Elcoteq nem emelt kifogást a vámtartozás összege miatt, Bakos Gyulát senki nem kérte annak csökkentésére. A bíró úgy vélte: a jószolgálati tevékenység nem összeegyeztethető a pénzügyőr-parancsnoki pozícióval. Méltányosságot amúgy sem nem gyakorolhatott volna, mert az ő feladata az állam bevételének behajtása volt. A másodfokú bíróság ezt azzal egészítette ki, hogy Bakos Gyulának nem is volt hatásköre ilyen mértékű adótartozás csökkentésére, de erről nem tájékoztatta a cégvezetőt.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség 2011. január elsejétől egységes szervezetben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban működik.