Miután Spanyolország legjobbjai két vállra fektették a montenegrói hölgyeket a Brazíliában rendezett női kézilabda-vb-n, végleg elszálltak a magyar remények. Hazánk nemzeti csapata a németek elleni kettős selejtezőbeli kudarccal időlegesen körön kívülre került, a pislákoló reménysugár viszont egészen vasárnapig élt. Azzal, hogy a spanyol csapat bejutott a legjobb nyolc közé, minden esélyünk elszállt, hogy selejtezhessünk Londonért.

Azt követően, hogy túltettük magunkat a kalkulálható csalódáson, rögtön adódik is a kérdés: lett volna-e értelme az átalakulóban lévő magyar csapatnak kőkemény gárdák ellen küzdenie csekély reménnyel, vagy ehelyett inkább az építkezésre kell koncentrálni?

Nincs új a nap alatt

A második német meccs óta nem sok újdonságról lehet beszélni, vélte Konkoly Csaba, majd gyorsan hozzátette: a két vb-selejtező sajnos megmutatta, hogy egyelőre nem lenne sok esélyünk a komolyabb eredmények elérésére. – Sohasem szerettem, ha egy másik csapat kezében van a sorsunk. A spanyol–montenegrói meccs eredménye ugyan némiképp meglepetésszerű, de az ibériai kézi női vonala egyre erősebb, így annyira mégsem tűnik furcsának a spanyol győzelem. Hogy ott lehettünk volna a vébén vagy az olimpiai selejtezőn? Nos, úgy gondolom, jelenleg az építkezésre kell szentelni az időt, amit viszont nem láttunk viszont a legutóbbi telki összetartáson. Karl Erik Böhn bemutatta az edzőknek a válogatott új felkészülési módszereit, véleményem szerint azonban tartalmasabban is el lehetett volna tölteni a rendelkezésre álló időt. Remélem, hamarosan erős válogatottakkal is gyakorolhatnak majd a lányok.

A Győri Audi ETO korábbi sikeredzőjét arról is kifaggattuk, mi a véleménye a most zajló brazíliai vébé meglepetés eredményeiről, a középcsapatok olykor kiemelkedő teljesítményéről. A japánok ugyanis a dánok bajszát cibálták meg alaposan, a svédek a franciákkal birkóztak hatalmasat, a románokat legyűrő horvátok pedig ezúttal jókorát robbantottak.

A formaidőzítés a lényeg

„A harmadik világ gárdái, például Angola és Brazília, hatalmasat fejlődtek. Utóbbi csapat gyakorlatilag a Hypóhoz »telepítette« játékosait, akik így a Bajnokok Ligájában edződhetnek. Az angolai bajnokságot nem ismerem, az viszont biztos, hogy a nemzeti csapat tagjainak fantasztikus fizikai adottságai vannak, és remekül ki is használják azokat. A japánok nagyszerűen küzdöttek, de végül bedarálták őket a dánok, a franciák pedig szoros meccset játszottak a svédekkel, a végét viszont fejben nyerték meg. Muszáj hangsúlyoznom egy másik kulcsfontosságú elemet, ez pedig a formaidőzítés. A norvégoknál például hiába esett ki a torna előtt a két hármas védő, a stáb úgy időzítette a felkészülést, hogy a kiegészítő emberek és az egész csapat a sorsdöntő meccsekre lendüljön a legjobb formába. Ez igazi szervezettségre, komoly precizitásra vall.”

A mieink vébészereplését elodázó Németország csoportja ötödik helyén zárt, elbúcsúzott a további küzdelmektől, és végül a 17. helyen zárt. Miután a magyar válogatott legutóbbi Eb-10. helyezése is komoly kritikát váltott ki a szakmabeliekből, kimondhatjuk: a 17. helyért kár lett volna „kimenni”. „A németek kijátszották magukat: a norvégok ellen még „jól mentek”, aztán egyszerűen nem tudták tartani a lépést. Grit Jurack hiánya nagy érvágást jelentett számukra” – vélte Konkoly Csaba.

A BL-döntős tréner az orosz–norvég–francia–brazil négyes egyikét tartja a világbajnokság legkomolyabb esélyesének. – Az oroszok hatalmas átalakulás után vannak. Korábban szinte kizárólag a hazai bajnokságból válogatott a szövetségi kapitány, míg most tele van a keret nemzetközi klasszisokkal. Otthonról egyedül a Lada átlövője maradt hírmondónak. Úgy gondolom, hogy ez a „keverék” akár még a norvégok megállítására is alkalmas lehet. A franciák szorgalmasan játszottak idáig, Brazília viszont sötét ló. Hamarosan kiderül, meddig bírják elviselni az erőltetett menetet.

London ugyan még nincs látótávolságban, de Konkoly szerint a norvég válogatott még a vb-felkészülésnél is jobban „kihegyezi” majd a formát a 2012-es olimpiára. „A dánok precíz terv alapján készülnek, így ők is ott lehetnek majd az élbolyban.”

„Kelet-európai gondok”

A mester egy érdekes párhuzamra is felhívta a figyelmet: a nyolcaddöntőből meglepetésre kihulló román válogatott éppen úgy elkésett a generációváltással, mint a magyar. – A probléma általában a kelet-európai válogatottakra jellemző: nem merik bevállalni az erőteljes fiatalítást. Pedig ott van a dán példa. A skandinávok gyakorlatilag ificsapattal arattak egy-két gólos győzelmeket, és a vébén is ott vannak a legjobb nyolc között.

Konkoly Csaba kérdésünkre úgy vélekedett: Karl Erik Böhn személye arra hivatott, hogy sikereket érjen el a magyar válogatottal, úgyhogy az átalakulás mindenképp pozitív lesz. Saját munkájára nézve annyit mondott, 2012 júniusáig a győri utánpótlásért tevékenykedik, utána pedig várja majd az új kihívásokat. Hogy ez pontosan mit is jelent?

„A felnőttekkel és az utánpótlással való munkára is abszolút nyitott vagyok.” Mindenféle arrogancia nélkül azt is megkérdeztük a trénertől, Karl Erik Böhn győri szerződésének jövő nyári befejeződését követően adott esetben visszaülne-e az ETO kispadjára. Mi tagadás, erre a kérdésre nem készült Konkoly Csaba. „Tudja, elég pikírt lenne, ha újra megkapnám a lehetőséget. Leváltásomnak ugyanis éppen az volt az oka, hogy nem feleltem meg bizonyos feltételeknek. Az elveket tehát nem tudnám hova tenni egy ilyen felkérés esetén. Ön egyébként az első, aki feltette nekem ezt a kérdést, őszintén szólva nem is igen gondolkoztam még ezen az eshetőségen. Annyi bizonyos, hogy nem szeretek tétlenül üldögélni otthon, úgyhogy valamit biztosan találok majd.”

A tréner múltját, eddigi sikereit és hozzáállását alapul véve, efelől semmi kétségünk.