Hírek
2023. November 03. 09:00, péntek |
Belföld
Forrás: MTI
MASZSZ: 2024-ben legalább 15 százalékos béremelésre van szükség
A bérek reálértékének megőrzése érdekében jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum legalább 15 százalékos emelésére van szükség - közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
A szakszervezet az idei magas infláció és az év közbeni minimálbéremelés elmaradása miatt azt javasolja, hogy a béremelést hozzák minél előbbre.
Arra is kitértek, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60 százalékát. Ez az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelv egyik lehetséges referenciaértéke. A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel.
A MASZSZ álláspontja szerint a minimálbér felzárkóztatását a mediánbér 60 százalékára, valamint a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarifa rendszeren belül is.
Ugyanakkor jelezték, az ágazati szint a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje. Ezért a valamennyi ágazatra kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig a Magyar Szakszervezeti Szövetség az egységes országos garantált bérminimum megszüntetését nem támogatja.
Kiemelték, hogy a szövetség számára 2024-et követően is elengedhetetlen az országos garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbség reálértékének megőrzése.
Ezen felül az is fontos, hogy a szociális partnerek és a kormány közötti megállapodásnak részét képezze a versenyszféra munkáltatói számára megfogalmazott bérajánlás. Mind sávos, mind fix összegű, mind pedig olyan bérajánlást elképzelhetőnek tartanak, amely a várható infláció és a várható termelékenység javulását együttesen figyelembe veszi.
A MASZSZ szerint továbbra is szükséges, hogy a minimálbér(ek) megállapítása a kormány és a szociális partnerek megállapodása alapján történjen. Azt a javaslatot azonban, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások fóruma már törvényben rögzítetten is a VKF legyen, nem fogadják el. Ugyanis a VKF-ben csak a versenyszféra szakszervezetei vesznek részt.
A szakszervezet álláspontja szerint a közszférában az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) kell az egységes garantált bérminimumot meghatározni. Fontos azonban, hogy a kormány mint a közszféra munkáltatója vállaljon garanciát arra, hogy kész erről a kérdésről a közszféra szakszervezeteivel és önkormányzati érdekképviseleteivel valós, érdemi megállapodásra törekvő párbeszédet folytatni - mutatnak rá.
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 28. 10:11, szombat | Belföld
Kórházba került Keleti Ágnes
Keleti Ágnest szerdán szállították fővárosi otthonából a budapesti Honvédkórházba, szívelégtelenséggel és légzési nehézségekkel – értesült a Nemzeti Sport a családhoz közeli forrásból.
2024. December 28. 10:07, szombat | Belföld
A szilveszteri tűzijátékok biztonságos használatára figyelmeztet a katasztrófavédelem
A szilveszteri tűzijátékok biztonságos használatára hívta fel a figyelmet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
2024. December 28. 10:05, szombat | Belföld
Több mint tízezer esethez hívták a mentőket karácsonykor
December 24. és 26-a között 10 677 esetben riasztották a mentőket Magyarországon, a hívások csaknem egyharmada Budapestről és Pest vármegyéből érkezett
2024. December 27. 08:29, péntek | Belföld
Rétvári Bence: januártól átlagosan 21,2 százalékkal tovább nő a tanárok és az óvónők bére
Magyarország történetének legnagyobb tanárbéremelése zajlik: az idei 32,2 százalékos emelkedés után januártól átlagosan 21,2 százalékkal tovább nő a tanárok és az óvónők bére