Hírek
2011. Június 29. 07:41, szerda |
Belföld
Forrás: OrientPress
Nincs uborkaszezon a zöldség-és gyümölcsfogyasztásban
A magyar lakosság éves szinten 226 milliárd forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre – derült ki a GFK Hungária és az Agrár Európa Kft. által készített felmérésből. A kutatás eredményét június 28-án a kutatóintézet székház
A GFK Hungária Consumer Tracking felmérése 2010. január 1. óta méri folyamatosan a magyarországi háztartások friss zöldség és gyümölcs vásárlásait. A kutatást az úgynevezett háztartási panel módszer alapján végezték, amelyben mintegy 2000 háztartás vett részt. Így egyetlen forrásból lehetett információt szerezni a vásárlás helyszínéről, a megvásárolt termékekről és a vásárlókról is.
A 2010-es években a hazai háztartások által friss zöldségre és gyümölcsre elköltött 226 milliárd forintos éves összeg a második legnagyobb a vizsgált termékkategóriák között. Első helyen a friss húsok és a tőkehúsok állnak.
A termelésről, Magyarország adottságairól, valamint ezek kihasználásáról és a nehézségek kiküszöbölésének lehetőségeiről Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág igazgatója tartott részletes beszámolót a sajtótájékoztatón. Ismertette: hazánk kedvező feltételekkel rendelkezik a zöldség-és gyümölcstermelés területén, ezek kihasználása azonban csökkenő tendenciát mutat. A kereskedelmi viszonyok is folyamatos változásnak vannak kitéve, ennek lehetséges okaként említette az időjárás, az import, a botrányok, a feketegazdaság és az árváltozások kiszámíthatatlanságát. Előny, hogy növekszik a vizsgált élelmiszer-kategória friss értékesítése, valamint, hogy a megtermelt zöldség-és gyümölcs mennyiség 90 százaléka kerül piacra – tette hozzá.
Ezt követően Sánta Zoltán, a GFK piackutató menedzsere ismertette a kutatás módszerét, s annak eredményeit. Eszerint a zöldség és a gyümölcs a legkedveltebb élelmiszerek között szerepelnek a magyarok étrendjében. A legnépszerűbb ételek között találjuk a hagyományos főzött leveseket, a szárnyas húst, a burgonyát, valamint a különféle egyéb zöldségféléket, a gyümölcsöket és a sajtot. Ezeket az ételfajtákat a magyarok több mint 90 százaléka fogyasztja. Leggyakrabban paprika, paradicsom és banán kerül az asztalra. Zöldséget hetente, míg gyümölcsöt másfél hetente vásárolunk – derült ki a kutatásból.
Annak ellenére, hogy a hazai háztartások szinte mindegyike vásárlója a friss zöldségeknek és gyümölcsöknek, a vásárolt mennyiségben jelentős különbségek figyelhetők meg. A vásárláskor leginkább előtérbe kerülő szempont volt a jó minőség, valamint a kedvező ár/érték arány. Az olcsóság szempontja nőtt a korábbi időszakokhoz képest, azonban az, hogy egy termék magyar-e vagy sem, kevésbé volt fontos. A konkrétan erre a kérdésre rákérdező vizsgálatból kiderült, a fogyasztók 34 százaléka tartja fontosabbnak a termék magyarságát, mint olcsóságát.
A GFK 'háztatás modell' alapján végzett kutatása alapján elmondható, hogy a fogyasztók élelmiszer vásárlásaik során egyre inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy egy termék megérje az árát. Egy áru hazai eredete csak a megfelelő ár/érték arány meglétekor játszik döntő szerepet a választás során.
OrientPress Hírügynökség
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 28. 10:11, szombat | Belföld
Kórházba került Keleti Ágnes
Keleti Ágnest szerdán szállították fővárosi otthonából a budapesti Honvédkórházba, szívelégtelenséggel és légzési nehézségekkel – értesült a Nemzeti Sport a családhoz közeli forrásból.
2024. December 28. 10:07, szombat | Belföld
A szilveszteri tűzijátékok biztonságos használatára figyelmeztet a katasztrófavédelem
A szilveszteri tűzijátékok biztonságos használatára hívta fel a figyelmet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
2024. December 28. 10:05, szombat | Belföld
Több mint tízezer esethez hívták a mentőket karácsonykor
December 24. és 26-a között 10 677 esetben riasztották a mentőket Magyarországon, a hívások csaknem egyharmada Budapestről és Pest vármegyéből érkezett
2024. December 27. 08:29, péntek | Belföld
Rétvári Bence: januártól átlagosan 21,2 százalékkal tovább nő a tanárok és az óvónők bére
Magyarország történetének legnagyobb tanárbéremelése zajlik: az idei 32,2 százalékos emelkedés után januártól átlagosan 21,2 százalékkal tovább nő a tanárok és az óvónők bére