Hírek
2012. Július 09. 16:49, hétfő |
Belföld
Forrás: MTI Fotó: Kovács Attila
Tranzakciós illeték - OGY - Rogán: a spekulációs jegybanki műveleteknek is gátat szabhat az illeték kiterjesztése
A Fidesz szerint a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Államkincstár sem kaphat mentességet, míg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn a parlamentben arról beszélt: a kormány az európai államok többségénél jobban kezeli a válságot, és összességében csaknem ezermilliárd forinttal csökkentette, illetve csökkenti a munkát terhelő adókat.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről döntő törvényjavaslat záróvitájában kifejtette: a spekulatív pénzek jó része nem a bankok között mozog, hanem a jegybankban található. "Ha valaki a forinttal szemben spekulálni akar, akkor forintpozíciót a Magyar Nemzeti Bankban fog nyitni, ahol ezt jó magas alapkamat mellett tudja elhelyezni" - mondta, megjegyezve, hogy a tranzakciós illeték ezeknek a műveleteknek is gátat szabhat, ezért a kiterjesztését feltétlenül indokoltnak tartják.
A kormánypárti frakcióvezető Schiffer András (LMP) szavaira reagált, aki azt kifogásolta, hogy "a spekulatív gazdaságot erősítő" bankközi és értékpapír-piaci műveleteket mentesítik az illetékfizetési kötelezettség alól, miközben a reálgazdaság működését segítő pénzügyi műveleteket megadóztatják. Szavai szerinte a Fidesz ezzel a spekulánsok oldalára állt.
Az ellenzéki politikus arról is beszélt, hogy az európai uniós szabályok szerint a központi bankokra nem vethető ki tranzakciós adó, azt pedig blöffnek minősítette, hogy a kormány illetéknek hívja az új terhet. Így újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, ami kizárja, hogy az illetékbevétel a háromszázmilliárd forintos tehercsökkentés fedezete legyen - mondta az LMP képviselője.
A Fidesz-frakcióvezető erre úgy válaszolt: a kormányoldal több mint háromszázmilliárd forintos bevételre számít a következő évben a tranzakciós illetékből, ezt pedig a munkahelyek védelmére és új állások teremtésére fordítják majd.
Rogán Antal azt is mondta, hogy bár az ellenzéki pártok egyetértenek a foglalkoztatást terhelő járulékok csökkentésével, nem közlik, hogy miből finanszíroznák ezt. Szerinte ez vagy azt jelzi, hogy az ellenzéki oldalon nincs kormányzóképes erő, vagy azt, hogy az ellenzék az emberek megadóztatásával, esetleg a nyugdíjak csökkentésével akarja előteremteni a szükséges forrást.
Ezzel szemben - folytatta - a kormány a bankok és pénzintézetek megadóztatásából befolyó összeget használja erre a célra, és "attól sem riad vissza", hogy az államkincstárat is bevonja az illeték hatálya alá.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárszavában azt mondta: az ellenzék észrevételeinek megfogalmazásakor figyelmen kívül hagyja, hogy Európa súlyos válsággal küzd, és az eurózóna jelentős része továbbra is a válság felé halad.
Véleménye szerint amíg több uniós államban megszorításokat hajtanak végre, a magyar kormány nem hagyományos eszközökkel - a bankadóval és a krízisadókkal, majd a pénzügyi tranzakciós illetékkel -, náluk sikeresen és jobban kezeli a válságot.
Hozzátette, ezt támasztja alá az is, hogy Magyarország egyike annak az öt EU-tagállamnak, amely 2015-ig csökkenteni tudja államadósságát.
A miniszter arra is kitért, hogy a kormány összességében csaknem ezermilliárd forinttal csökkentette, illetve csökkenti a dolgozók és a munkaadók terheit az egykulcsos adórendszerrel, a társasági adó mérséklésével és a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével.
Az illeték mértékéről szólva azt mondta: az itteni egy ezrelékkel szemben az Franciaországban két ezrelék. Példaként hozta, hogy egy számlákra havonta 200 ezer forintot kifizető családot kétszáz forint illeték terhel majd. Véleménye szerint ez megéri, mivel így teremtenek forrást a munkahelyvédelmi akciótervre.
A parlament hétfőn döntött a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről. A fizetési kötelezettséget az eredeti tervekkel ellentétben a nemzeti bankra és az államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjesztették.
A 249 igen szavazattal, 94 nem ellenében elfogadott törvény alapján - amelyet a kormánypártok támogattak, az ellenzék pedig egységesen elutasított - 2013. január 1-jétől illetéket kell fizetni az átutalások, a beszedések, a postai csekkbefizetések, a készpénzkifizetések és -átutalások, valamint a készpénzfizetésre szóló csekkek beváltása után. Illeték terheli a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapírok kibocsátását, továbbá az egynapos és a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betétlekötést is.
Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek és a kölcsönök folyósítására sem.
A tranzakciós illeték mértéke fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forint, ha azonban az illeték alanya az MNB, a posta vagy a Magyar Államkincstár, mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék lesz.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 14. 07:34, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter szerint Magyarország sikeresen hangolja össze a gazdasági növekedés és a környezetvédelem szempontjait
2024. November 14. 07:31, csütörtök | Belföld
NGM: 2025 januárjától lesz igényelhető a kamatmentes munkáshitel
A kamatmentes munkáshitel 2025 januárjától lesz igényelhető, szerdán megkezdődött a hitelkonstrukció társadalmi egyeztetése - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel.
2024. November 13. 07:54, szerda | Belföld
Októberben 3,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest
2024. November 13. 07:53, szerda | Belföld
Szijjártó Péter: a békepárti, patrióta erők választási győzelmei reményt adnak a béke visszatérésére
Az utóbbi időszak fontos választásain mindenhol a békepárti, patrióta erők győzedelmeskedtek, és ez minden eddiginél jobb reményt ad arra, hogy a béke végre visszatérjen Európába