Hírek
2014. December 10. 06:00, szerda |
Belföld
Forrás: onlinejogsebesz.hu
Válás közös hitellel – Ki fizeti tovább?
Válás esetén ki fizeti tovább a közös hitelt? Az egyik fél nem fizetése esetén, hogyan kötelezhető a fizetésre? Erre keresi a választ az onlinejogsebesz.hu segítségével egy olvasó.
Kérdés:
Tisztelt Jogsebész!
Volt férjemmel vettünk egy lakást 50-50 százalék tulajdoni résszel, amelyre hitelt vettünk fel. Az adós a volt férjem, én adóstárs vagyok. Elváltunk, hivatalosan 2014.novemberben. 2014. december óta a férjem nem fizeti a hitel felét. Van egy közös gyermekünk. Közös megegyezéssel váltunk el, amelyben az ingatlanról csak annyi volt, hogy megegyeztünk. (Persze ez nem volt igaz) Jelenleg a kislányommal élek a lakásban, volt férjem külföldön dolgozik 6 havonta szokott hazalátogatni. Anyukám azért ment vissza dolgozni, hogy nekünk segítsen, ő fizet havonta volt férjemmel közös számlára. Van egy közös számla, aminek a volt férjem a tulajdonosa, én társkártyával rendelkezem, erről vonnak mindent, illetve erre küldi a gyerektartást. A lakás törlesztő részlete jelenleg 55-60 ezer Ft körül van (plusz rezsi) Árfolyamgát van rajta, ami azt jelenti, ha lejár felmehet, akár 100 ezerre is. Én úgy tudom, hogy a férjemnek fizetnie kell a ráeső részt (a törlesztő részlet felét) havonta, de nem hajlandó. Persze ő azt szeretné, ha eladnánk, akkor lakni sem tudnánk hol, illetve még 3 milliót kéne a bankba befizetni. Ön szerint jogosan várom volt férjemtől a havi törlesztő részlet felét? Hogy kötelezhető fizetésre? Van erre valamilyen dokumentum? T.!Köszönöm előre is!
2014. 11. 06.
Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Mielőtt választ adnék a kérdésére, tisztázni kell néhány dolgot az Ön problémájában. Ugyanis élesen külön kell választani azt a jogviszonyt, ami Önt és férjét a hitelszerződés folytán a bankhoz fűzi (1), és azt ami Önök kettejük, férje és Ön között, mint volt házastársak között fennáll (2). Sőt van egy harmadik jogviszony is, ami Önöket, mint a hitelszerződés szerinti egyetemes adóstársakat összefűzi (3). Mindhárom jogviszonyra más-más szabályok vonatkoznak.
Ad (1): A bankkal fennálló jogviszonyban Önök a bankkal szemben egyetemleges adóstársak, ami azt jelenti a Polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint, hogy mindketten tartoznak az egész tartozással. A bank bármelyik adóstárstól követelheti az egész tartozást, de ha az egyik fél már mindent kifizetett, többet a másiktól sem követelhet. A banknak csak egy a fontos, hogy a pénzéhez jusson. Mindegy neki, hogy melyik adóstárs fizet. Nincs olyan kötelessége, hogy a tartozást megossza az adósok között. Ebből az következik, hogy ha a férje nem fizet, a bank joggal követeli Öntől az egész tartozást.
Ad (2): Önök, mint volt házastársak, meg kell, hogy osszák egymás közt a házastársi közös vagyont. A közös vagyonba nemcsak a meglévő vagyontárgyak (pl autó, lakás, mosógép, hűtőszekrény) tartozik bele, hanem a házasság idején felvett tartozások is. A tartozások megosztása csak közös megállapodással lehetséges, mivel a bíróság a vagyonjogi perben nem léphet túl az egyetemlegesség szabályain, és nem hozhat olyan rendelkezést, mely a bankkal, mint a házastársakon kívül álló féllel fennálló szerződésből fakadó kötelezettségeket a bankot érintő módon módosítja. Ezenkívül számításba jön még az a szabály is, hogy csak lejárt követelést lehet bíróság előtt érvényesíteni, ami annyit jelent, hogy csak azoknak a törlesztő részleteknek a megosztását követelheti bíróságon, amit Ön az életközösség megszakadását követően az ítélethozatalig egyedül fizetett. A követelését ugyanis az teszi lejárttá, hogy Ön azt az összeget, amit követel, kifizette.
Ad (3): A Polgári törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy az egyetemleges adóstársak a hitelszerződés megszűnésekor kötelesek elszámolni egymással. Ilyenkor lehet elfelezni a tartozást, és követelni a férjétől, hogy fizessen annyit, amennyi a tartozás felét kiteszi.
Kérdésére válaszolva: Ön jogosan várja, hogy a férje fizesse a törlesztőrészletek felét. Ezt a követelését azonban bíróságon csak a már kifizetett törlesztő részletek tekintetében érvényesítheti. A jövőre nézve nincs mód Őt fizetésre kényszeríteni. Csak a szerződés megszűnésekor követelheti tőle a helyette kifizetett részletek felét.
Sajnos a férjének is lehet követelése Önnel szemben. Ön ugyanis ellenszolgáltatás nélkül használja az Ő fél tulajdoni hányadát. Ilyen esetekben az elköltözött fél többlethasználati díjat követelhet, aminek összege az Önök lakásának normális bérleti díjának fele. A férje által követelhető többlethasználati díjat csökkenti az a tényező, hogy a közös gyermeket Ön neveli.
Összegzésként elmondható, hogy az Önök problémája csak az Önök szerződésével oldható meg. Megegyezés esetén többféle variáció létezik. Össze kéne ülniük Önöknek kettejüknek egy szakemberrel és kitalálni a mindkettejük által elfogadható megoldást.
A kérdésre nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.
A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Ne feledje, joga van kérdezni!
Tisztelettel:
dr. Náday Judit ügyvéd
onlinejogsebesz.hu
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 28. 10:11, szombat | Belföld
Kórházba került Keleti Ágnes
Keleti Ágnest szerdán szállították fővárosi otthonából a budapesti Honvédkórházba, szívelégtelenséggel és légzési nehézségekkel – értesült a Nemzeti Sport a családhoz közeli forrásból.
2024. December 28. 10:07, szombat | Belföld
A szilveszteri tűzijátékok biztonságos használatára figyelmeztet a katasztrófavédelem
A szilveszteri tűzijátékok biztonságos használatára hívta fel a figyelmet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
2024. December 28. 10:05, szombat | Belföld
Több mint tízezer esethez hívták a mentőket karácsonykor
December 24. és 26-a között 10 677 esetben riasztották a mentőket Magyarországon, a hívások csaknem egyharmada Budapestről és Pest vármegyéből érkezett
2024. December 27. 08:29, péntek | Belföld
Rétvári Bence: januártól átlagosan 21,2 százalékkal tovább nő a tanárok és az óvónők bére
Magyarország történetének legnagyobb tanárbéremelése zajlik: az idei 32,2 százalékos emelkedés után januártól átlagosan 21,2 százalékkal tovább nő a tanárok és az óvónők bére